• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap
Évfordulónaptár 2013. február PDF Nyomtat Email

Február

1878. február 1. 

135 éve született PÁPAI MOLNÁR Kálmán (Pápa, 1878. febr. 1.-Bp., 1945) nótaszerző. Tanulmányai befejezése után rövid ideig a közigazgatásban dolgozott, majd újságíró lett. Verseket és nótaszövegeket írt. Az első világháborúban megsebesült, hadirokkanttá nyilvánították. Ettől kezdve csak nótaszerzéssel foglalkozott. Termékeny szövegíró volt, több mint ezer nótát írt. Fráter Lórándhoz szoros barátság fűzte, számos közös szerzeményük született. 1932-ben barátja emlékére megalapította a Fráter Lóránd Társaságot, melynek elnöke, később egészségi állapota romlása után díszelnöke volt.

 

1828. február 2. 

185 éve született CSEPELY Sándor (Somogy megye, 1828. febr. 2.-1894) tanár, jogász, író, műfordító. A gimnáziumot Györkön és Csurgón végezte. Felsőbb tanulmányait Sopronban kezdte, Pápán folytatta, és 1851-ben fejezte be. Ekkor ugyanott a költészet, szónoklat, magyar, latin és görög irodalom tanárává választották. 1861-ig dolgozott a Pápai Református Kollégiumban, 1856 és 1861 között a Képzőtársulat tanár-elnöke. Egy évig Veszprém vármegye jegyzője, 1862 után Budapesten a Földhitelintézet ügyvédje. Saját írásai és műfordításai a Győri Közlönyben, a Vasárnapi Újságban, a Hölgyfutárban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg. Magyarra fordította Byront, Heinét és Viktor Hugót.

 

1993. február 2.

90 éve született és 20 éve hunyt el SZIJ Béla (Pápa, 1923. szept. 3.-Bp., 1993. febr. 2.) művészettörténész. Pápán végezte iskoláit, a Református Kollégiumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a jogi karon kezdte, a háború után a bölcsészek között folytatta, de csak megszakításokkal végezhette el. Közben fizikai munkát végzett. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa volt. Kiállításokat rendezett és szervezetett a fővárosban, vidéken és külföldön is. Főleg a 20. századi magyar művészettel foglalkozott. Nevéhez fűződik az 1971-es Magyar Nemzeti Galériában megrendezett nagy Egry-kiállítás. Közreműködött a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum létrehozásánál is. Írásai és cikkei művészeti folyóiratokban jelentek meg. Pápa városa díszpolgárává választotta, emlékének 1995-ben kiállítással adóztak.

 

1893. február 4.

120 éve született HALÁPY János (Pórszombat, 1893. febr. 4.-Bp., 1960. febr. 13.) festő- és grafikusművész. A család nyolc gyermeke közül a legfiatalabb. Művészi hajlamai korán megnyilatkoztak. A Bajai Tanítóképző Intézetben Éber Sándor tanítványa volt. Rajzait 1910-ben a párizsi nemzetközi zsűri aranyéremmel jutalmazta. Az 1. világháború idején hadifogolyként sokat festett. Hazatérése után Budapesten polgári iskolai tanári állást kapott. 1923-ban feleségül vette Hatvany Lajos leányát. Kapcsolatba került a baloldali szemléletű, modern törekvésű festőkkel, akik 1924-ben Képzőművészek Új Társasága (KÚT) néven alakítottak egyesületet. Több alkalommal is hosszabb ideig tartózkodott Párizsban tanulmányúton. Első kiállítását 1926-ban Budapesten rendezte, és ezt még tizenhárom követte. Négy ízben nyerte el a Balaton-ösztöndíjat. Szín- és fényhatásokra felépített képeit a Balaton ihlette. 1925-től haláláig a nyári hónapokban Balatonfüreden élt és főként Tihanyban festett, az Ezerarcú Balaton festője. Csendéletei derűs életfelfogását tükrözik. Tárlatkritikákat is írt. A Balatoni Panteonban tábla, őrzi emlékét, mely Pátzay Pál alkotása. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Állandó kiállítása van a Keszthelyi Balatoni Múzeumban. A képeket és egyéb dokumentumokat Halápy Lili, a művész özvegye adományozta a Balatoni Múzeumnak.

 

1883. február 5.

130 éve született NAGY Lajos (Apostag, Tabányitelek, 1883. febr. 5.-Bp., 1954. okt. 28.) író, publicista. Nagyszüleinél, tanyán nevelkedett, majd budapesti gimnáziumokban tanult és 1901-ben érettségizett. Tanárnak készült, de végül jogot tanult, amelyet nem fejezett be. 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa és baloldali lapok szerkesztője volt. 1935-ben Illyés Gyulával részt vett a Szovjet Írókongresszuson. 1941-ben könyvesboltot nyitott. 1945 után a Szabad Nép munkatársa, az ötvenes évek elején viszont csak bírálatokat és mellőzést kapott. Fiatal jogász korában, 1904-ben, majd 1906 és 1907 között magántanítói munkát vállalt a nagybirtokos Jankovich-Bésán családnál, így került a gici kastélyba. Barátságosan fogadták, de a társadalmi különbségek, és az arisztokrácia itt tapasztalt úri gőgjének megnyilvánulásai élete végéig foglalkoztatták. Itt szerzett élményeiből meríti témáját a Séta régen (1908), A kastély vendége (1921) és a Kastély (1925) c. elbeszéléseknek. Beszámol gici élményeiről A lázadó ember (1948) c. önéletrajzi írásában is. Gicen utcanév őrzi emlékét. 1932-ben, 1935-ben és 1938-ban Baumgarten-díjat, 1948-ban, elsők között Kossuth-díjat kapott.

 

1868. február 6.

145 éve született ERDÉLYI Dezső (Pápa, 1868. febr. 6.-?) zenész. 1892-ben, a Magyar Zeneiskolában, zeneszerzés szakon szerzett oklevelet. A fővárosban, a III. kerületben államilag is elismert zeneiskolát alapított, tanára volt a Magyar Zenedének, a Ludovika Akadémiának, a Budai Zeneakadémiának is. Cimbalomművészként tűnt ki, sok hangverseny adott. Sok dalt, és cimbalomiskolai alkotásokat szerzett.

 

1973. február 6.

40 éve halt meg VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. júl. 2.-Bp., 1973. febr. 6.) festőművész. 1902-től a Budapesti Mintarajziskolában Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban szerzett rajztanári oklevelet, majd állami ösztöndíjasként Ferenczy Károlynál folytatta tanulmányait. 1908-tól 1911-ig először Münchenben, később Párizsban dolgozott. Hazatérte után a Szolnoki Művésztelepen festett tájképei országszerte ismertté tették nevét. 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapító tagja, 1924-ben Budapesten telepedett le. Sokat járt külföldön. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi. Mindenek előtt tájképeket és életképeket alkotott. Egyesek a Balaton festőjének is nevezik, hiszen a magyar tenger környékéről 168 képet festett. Sümeg, Szigliget és Tihany több tucat képét ihlette. 1961-ben a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, a bemutatott művekből tizenöt a Balaton északi partját ábrázolja. A sümegi templomban festett képe a Vatikánba került.

 

1978. február 6.

35 éve hunyt el MAKAY Miklós (Lugos, 1900. aug. 30.-Los Altos, USA, 1978. febr. 6.) vegyészmérnök, politikus. A katonai szolgálat után a Balatonfűzfői Nitrokémia dolgozója. 1938-ban a vállalat megbízásából Brazíliába utazott, hogy ott robbanóanyag-gyárat építsen. 1939-től a részvénytársaság cégvezetője, 1940-től igazgatója. 1937 őszén részt vett a Márciusi Front makói találkozóján, 1938-ban aláírta a zsidótörvény elleni tiltakozást. Az antifasiszta ellenállási mozgalom jelentős alakja, robbanóanyaghoz juttatta a felkelő csoportokat. Rendszeresen részt vett a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága ülésein, amelyet több alkalommal is a vállalat budapesti irodájában tartottak. Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik búvóhelye Makay lakása volt. Az ellenállás vezérkarával együtt tartóztatták le 1944. november 22-én, először halálra, majd tízévi börtönre ítélték. Sopronkőhidán raboskodott, 1945. március 28-án megszökött. 1945 tavaszán a Polgári Demokrata Párt tagja, rövid idő múlva a Nemzeti Parasztpártba lépett. Kovács Imre híveként a párt jobbszárnyához tartozott. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés Veszprém megyei parasztpárti képviselője, a véderőbizottság tagja. 1946-ban elhagyta az országot, Brazíliában telepedett le, a Nitrokémia leányvállalatának igazgatója volt. 1950-ben saját gyárat alapított, amelyet 1974-ben eladott és Kaliforniába költözött.

 

1863. február 8.

150 éve született BORSOS István, csíkgyergyói (Ászár, 1863. febr. 8.-Bp., 1918. ápr. 12.) ref. lelkész, tanár, könyvtáros. Alsógimnáziumot Nagykörösön, főgimnáziumot 1878-1882 között a Pápai Református Kollégiumban végzett. Teológiát 1882-től 1886-ig ugyancsak Pápán tanult. Budapesten 1888-ban elvégezte a latin-görög tanári szakot. Egyetemi évei alatt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1888-tól a Pápai Református Kollégiumban tanított. 1897-1918 között a Pápai Református Főiskolai Könyvtár igazgatója. Korszerű nyilvántartásokkal látta el, katalogizálta először a bibliotékában található anyagot és a hozzá kapcsolódó muzeális gyűjteményeket. 1903-ban nyilvános könyvtárrá szervezte át az intézményt, 1912-ben átköltöztette az új kollégiumi épületbe. A kollégium régiségtani és filológiai gyűjteményét is rendezte. Több történeti és egyéb mű szerzője, számos pápai sajtóorgánumnak (köztük a Dunántúli Protestáns Lapnak 28 évig) volt munkatársa. Alapítványt tett, amelynek kamataiból az intézet a latin nyelv tanulásában a legjobb eredményt elérő diákokat jutalmazta. Az alapítványt 1991-ben felélesztették.

 

1913. február 8.

100 éve született HORVÁTH István (Újvidék, 1913. febr. 8.-Bp., 1995. márc. 28.) tanító, karnagy, dalszerző. 1932-ben Kalocsán szerzett tanítói és kántori diplomát. Pétfürdőn a tanyasi jellegű, nádfedeles iskolában kezdte pályafutását és az általa szervezett, 1967-ben megépült új iskolában fejezte be, amelynek 1946 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1946-ban beindította a szakmunkásképző iskolát, amelynek egy ideig vezetője is volt. Évtizedeken át a városrész szellemi irányítója: 1932-ben megalakította és 50 évig dirigálta az énekkart, iskolai kórust és zenekart szervezett, színjátszó csoportokban játszott és rendezett. Dalszerzőként több díjat és oklevelet nyert. 1993-ban a város díszpolgárává választották, 1997-ben a pétfürdői iskola felvette nevét. A pétfürdői temetőben nyugszik.

 

1848. február 9.

165 éve halt meg PUCHLY Ignác (Szentjános, 1779-Veszprém, 1848. febr. 9.) orvos. 1806-ban, a budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. Pápán gyakorló magánorvosként telepedett le. 1809-ben Zsoldos János mellett Veszprém vármegye második főorvosaként gyógyította a franciák elleni háború sebesültjeit. 1813-ban nevezték ki megyei másod-főorvossá, egyben kötelezték, hogy Veszprémbe költözzön. Vármegyei főorvossá 1832-ben nevezték ki.

 

1893. február 9.

120 éve született BITTERA Gyula (Beszterce, 1893. febr. 9.-Bp., 1970. okt. 21.) gyógynövénykutató. 1912-ben, Pozsonyban érettségizett, előbb tanári, 1919-ben bölcsészdoktori címet szerzett a budapesti tudományegyetemen. Egy évig az egyetemen tanársegéd, 1919-ben megalapította Kaposváron az első magyar illóolaj- és vegyészeti gyárat. Még az évben Budapesten önálló illóolajgyárat hozott létre, amelynek 1919 és 1924 között vezérigazgatója volt. 1926-ban a Tihanyi Apátságtól bérbe vett területen, a francia levendula meghonosításával kialakította a világhírű levendulást. A harmincas évek elején felismerte a paprikamalmokban keletkező őrlési hulladék gyógyszerészeti jelentőségét. A háború után budapesti gyárát államosították, fővárosi kutatóintézetek tudományos kutatójaként dolgozott, főként nyomelemek és műtrágyák hatásait vizsgálta. Elsőként dolgozta ki Magyarországon az illóolajos növények iparszerű feldolgozását, megteremtette az illóolaj-ipar alapjait. Tanulmányai szakmai folyóiratokban jelentek meg.

 

1883. február 10.

130 éve halt meg DUNST Ferenc (Bp., 1815. jan. 10.-Veszprém, 1883. febr. 10.) bőrkereskedő, polgármester. Pesten tanult, a középiskolai hatodik osztály után tímármesterséget sajátított el. Katonai idő után tímársegédként beutazta Németországot. Hazatérve Pesten a Stofenberger cég bőrgyárának, majd bőrkereskedésének vezetője. 1843-ban Veszprémbe házasodott és költözött, átvette apósa, Hermann János bőrkereskedő üzletét. 1848-1949-ben a város kapitánya. 1854-től a város első tanácsosa, 1861-ben városbíró. 1862-ben polgármesternek választották. 1865-ben lemondott, de 1869-ben (a rendezett tanácsú városi jog ismételt elnyerésekor) ismét őt választották polgármesternek. Háromszori megújítás után haláláig viselte e tisztséget. Közben 1872-ben Veszprém országgyűlési képviselőjének is megválasztották. Sírját az Alsóvárosi temetőből 1982-ben áthelyezték a Vámosi úti temetőbe.

 

1943. február 10.

70 éve született HORVÁTH László (Dombóvár, 1943. febr. 10.-Bp., 1988. jan. 22.) színművész. 1965-ben végzett a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1965-1967-ben a Békésmegyei Jókai Színház, 1967 és 1970 között a Kecskeméti Katona József Színház, 1970-től 1979-ig a Veszprémi Petőfi Színház, majd 1984-ig a filmgyár társulatának tagja. 1984-től a Vígszínház művésze. Markáns, szép beszédű, természetes játékstílusú karakterszínész. Pályája kezdetétől filmezett, több mint harminc játékfilmben, Jancsó Miklósnak szinte valamennyi alkotásában játszott. Tv-filmekben is szerepelt. 1979-ben Jászai Mari-díjat kapott. Filmjei: Karambol (1964), Szegénylegények (1965), Így jöttem (1965), Fényes szelek (1968), Égi bárány (1970), Még kér a nép (1971), Meztelen vagy (1971), Makra (1972), Romantika (1972), Holnap lesz fácán (1974), Az idő kezdetén (1975), A járvány (1975), Kentaurok (1978), Angi Vera (1978), Magyar rapszódia (1978), Allegro barbaro (1978), Vasárnapi szülők (1979), Visszaesők (1982), Boszorkányszombat (1983), Hosszú vágta (1983), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Soha, sehol, senkinek (1988).

 

2003. február 11.

10 éve hunyt el PINTÉR László (Szentimrefalva, 1923. okt. 24.-Sümeg, 2003. febr. 11.). tanár, iskolaigazgató, helytörténész. 1944-ben a Pápai Tanítóképző Intézetben, 1952-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola matematika- fizika-kémia szakán szerzett oklevelet. Az 1946-1949-es években vezetőtanító Somlójenő, 1949-1950-ben iskolaigazgató Nemesszalók, 1950 és 1954 között Bakonycsernye községekben. 1954-től 1958-ig tanulmányi felügyelő a Zirci Járási Tanács művelődési osztályán. 1958 és 1984 között igazgató a sümegi Ramassetter Vince Általános Iskolában. 1950-től 1954-ig tanácsi végrehajtó bizottsági tag Bakonycsernyén, 1954-től 1958-ig járási tanácstag Zircen, 1958-1962, 1966 és 1974 között tanácstag Sümegen. 1974-től 1988-ig Sümegen tanácsi bizottsági elnök, az 1988-1998-as években a Városvédő Egyesület elnökségének tagja, 1984-től 1998-ig a Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. 1945-ben Vitézségi Érdemérem bronz fokozata és a Tűzkereszt Sebesülési Érem kitüntetést kapta. Pedagógusként az alábbi kitüntetésekben ismerték el munkásságát: 1952 Miniszteri Dicséret. 1963 Veszprém Megyéért bronz, 1967 ezüst, 1985 arany. 1970 Haza Szolgálatáért Érdemérem arany. 1980 Tanácsi Munkáért Érdemérem. 1981 Szocialista Kultúráért. 1982 TIT Aranykoszorús Jelvény. 1984 Munka Érdemrend bronz. 1984 Pedagógus Szolgálati Emlékérem. 1986 Úttörővezetői Érdemérem. Mintegy 80 pedagógiai, ill. közéleti tárgyú cikke, tanulmánya jelent meg a különböző szakmai folyóiratokban, helyi és területi újságokban.

 

1938. február 12.

75 éve halt meg ZOLTVÁNY Irén, Zoltványi Irén (Érsekújvár, 1859. ápr. 29.-Balatonfüred, 1938. febr. 12.) irodalomtörténész, tanár, bakonybéli apát. 1875-ben lépett a Szent Benedek-rendbe, 1882-ben szentelték pappá. Teológiai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen 1882-ben tanári, 1884-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. A Pannonhalmi Tanárképző Főiskola tanára, 1910 és 1921 között igazgatója, 1921 után bakonybéli apát. Számos irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmánya jelent meg. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzi bevezetéssel látta el Czuczor Gergely összes költői műveit.

 

1998. február 12.

15 éve halt meg EGYED László (Drávasztára, 1932. jan. 22.-Veszprém, 1998. febr. 12.) középiskolai tanár. 1958-ban a budapesti tudományegyetemen magyar-orosz szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tól 1972-ig tanár a Veszprémi Vegyipari Technikumban. 1972 és 1992 között a Veszprémi Egyetem vezető nyelvtanára. 1992-től 1998-ig tanár a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban. Nevéhez fűződik a nagyon sikeres Radnóti Miklós Irodalmi Színpad tevékenységének vezetése. A Veszprém megyei Szentkirályszabadjához kötődő Radnóti-kultusz megteremtője. Alapító szervezője Veszprém város diákságát megmozgató, évenként ismétlődő Radnóti-menetnek. 1997-ben Ranolder-díjat kapott.

 

1833. február 15.

180 éve halt meg RUZITSKA Ignác (Bazin, 1777. ápr. 18.-Veszprém, 1833. febr. 15.) zeneszerző, karmester. Pozsonyban templomi fiúénekes. Az 1790-es évek végén gr. Viczay hédervári gazdaságában számtartóként dolgozott. 1800-tól Veszprémben a káptalani zenekar tagja, majd a székesegyház karnagya. A magyar zene lelkes híveként ismerkedett meg kortársaival, Biharival, Lavottával és Csermákkal. Csermák több szerzeménye az Ő feljegyzéseiben maradt fenn. Képzett hegedűművész volt, de munkájának helyhez kötöttsége miatt művészete csak szűkebb körben érvényesülhetett. A Veszprémvármegyei Zenei Társaság megbízásából 1823-1824-ben szerkesztette a Kocsi Sebestyén Gábor által kiadott Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. kiadványsorozatot, amelyben saját kompozícióit is megjelentette. A sorozat utolsó tagja közli Ruzitska Butsuzó lassú-ját. Valójában ezzel a darabbal búcsúzott a közönségétől. Halálával a veszprémi zenetársaság is megszűnt. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.

 

1868. február 15.

145 éve halt meg DIPOLD Antal (Pápa, 1814. okt. 14.-Geszt, 1868. febr. 15.) honvédezredes. Iskoláinak elvégzése után katonai pályára ment, az 5. tüzérezrednél szolgált. Később a Kress könnyűlovas-ezrednél főhadnagy. Az 1848-ban megalakuló veszprémi 6. honvédzászlóaljnál századosként, majd őrnagyként a zászlóalj parancsnoka. 1849. január 23-ától alezredes a Ferdinánd huszároknál, utána dandárparancsnok a bácskai, majd az 1. hadtestben. 1849. július 16-ától ezredes, hadosztályparancsnok a világosi fegyverletételig. A tavaszi hadjárat több sikeres csatájában vett részt, küzdött az oroszok ellen Vác és Debrecen mellett. A világosi fegyverletétel után a hadbíróság november 8-án golyó általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, melyet 18 évi, vasban eltöltendő várfogságra változtattak. 1856. július 15-én kegyelmet kapott, így szabadult Olmütz várából. Szabadulása után a Tisza-család vendégeként haláláig Geszten élt. Alapító tagja volt a Bihar Vármegyei honvédegyletnek.

 

1903. február 15.

110 éve született ILA Bálint (Kunszentmiklós, 1903. febr. 15.-Bp., 1975. aug. 17.) történész, levéltáros. A budapesti tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát, tagja volt az Eötvös-kollégiumnak. 1927-től a Bécsi Magyar Történeti Intézet kutatója, 1930-tól nyugdíjazásáig (1969) a Magyar Országos Levéltár munkatársa. Főként a középkor kutatásával foglalkozott. A hatvanas évek első felében Kovacsics Józseffel összeállították Veszprém megye helytörténeti lexikonának első kötetét.

 

1998. február 16.

15 éve halt meg PAÁL István (Szeged, 1942. jún. 13.-Győr, 1998. febr. 16.) rendező. 1965-ben a szegedi tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar- népművelés szakon. 1961-től 1974-ig az Egyetemi Színpad tagja, 1965-től művészeti vezetője is. 1967 és 1974 között a kaposvári és a szegedi színházaknál különféle munkakörökben dolgozott. 1977-től 1985-ig a Szolnoki Szigligeti Színházban először rendező, majd főrendező. 1985-től a Veszprémi Petőfi Színház rendezője, 1990-ben Győrbe távozott. Kedvelte a formai újításokat, vonzódott a modern, az abszurd szerzőkhöz. Díszletek tervezésével is foglalkozott. 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott.

 

1888. február 17.

125 éve született NAGY László (Veszprém, 1888. febr. 17.-Balatonlelle, 1969. nov. 4.) polgármester. Középiskolába Veszprémben járt, a budapesti tudományegyetemen 1913-ban államtudományi doktori diplomát szerzett. 1908-ban Szombathelyen jegyzői oklevelet kapott. Még abban az évben Bakonyszentkirályon, később Szabadbattyánban segédjegyzőként dolgozott. 1918-ban Csősz község jegyzője, 1920-tól Veszprém vármegye aljegyzője. Egy évvel később Veszprém város adóügyi tanácsosa, néhány hónap múltán városi főjegyző. 1941 és 1944 között Veszprém város polgármestere. Életének további sorsa még ismeretlen.

 

1913. február 17.

100 éve született GÁRDONYI Lajos (Igar, 1913. febr. 17.-Devecser, 1995. dec. 29.) tanár. A Fejér megyei Gárdonyban tanítóként kezdte a munkát, majd Csopakon tanított, később az általános iskola igazgatója. Megyei szakfelügyelő, majd vezető szakfelügyelő. Alapítója és első igazgatója volt a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet jogelődjének, a Megyei Továbbképzési és Nevelési Tanácsadó Központnak. Indítója és szerkesztőbizottsági tagja volt a Megyei Pedagógiai Körkép c. szakfolyóiratnak. 1977-ben nyugdíjba ment. Életének utolsó évtizedében Devecserben élt. Munkásságáért több kitüntetést kapott, köztük 1976-ban a Vajda Péter-díjat, 1994-ben a Pro Comitatu-díjat.

 

1718. február 18.

295 éve született VAJDA Sámuel (Jánosháza, 1718. febr. 18.-Szombathely, 1795. szept. 29.) bencés szerzetes, apát. 1735-ben lépett a Szent Benedek-rendbe. 1742-ben, Nagyszombatban hittudományi doktorátust szerzett. Tanár a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán, majd 1757-től a Dömölki Apátság kormányzója. 1760 után tihanyi apát. II. József rendelete értelmében, 1787-ben a tihanyi bencés rend tagjai is szétszéledtek. Az apát Szombathelyre költözött, ahol rokonai körében élt és munkatársaival állandó levelezést folytatott. Aszófőn és Zamárdiban új plébániát alapított. Befejezték az apátsági templombelső átépítését és azt a veszprémi püspök 1778-ban felszentelte. A balatonfüredi savanyúvízforrásnál emeletes fogadót és vendéglőt építtetett. Ekkor vált Füred országosan ismert üdülőhellyé.

 

1888. február 18.

 

125 éve született ZSILINSZKY Gábor (Békéscsaba, 1888. febr. 18.-Sao Paulo, 1953. ápr.) vegyészmérnök. Bajcsy-Zsilinszky Endre öccse. Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten és Karlsruhéban végezte. Az 1. világháborúban tüzérfőhadnagy, 1920-tól a jobboldali lapokat kiadó Stádium Sajtóvállalat vezérigazgatója. 1934-től a Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek és a Péti Nitrogénművek Rt. vezérigazgatója, az 1940-1944-es években alelnöke. A Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke. 1944-ben Németországba menekült, majd Brazíliába vándorolt. A két testvér 1911-ben egy vita során halálosan megsebesítette Áchim L. Andrást, a demokratikus parasztmozgalom vezetőjét.

 

1903. február 18.

 

110 éve született MÁTHÉ János (Sarkad, 1903. febr. 18.-Sümeg, 1999. ápr. 28.) kertész. Sarkadon, a szülei kertészetében, majd az 1. világháború után Kondoroson és Szabadbattyánban tanulta a szakma mesterfogásait. A háborúban egy térképészosztály tagjaként bejárta fél Európát. 1927-ben, a Francia Nemzeti Kertészeti iskola első magyar hallgatójaként fejezte be tanulmányait. Párizs környékén dolgozott, közben eljutott Afrika északi országaiba és a Közel-Keletre is. Ankarában közparkok, zöldség- és gyümölcstermelő övezetek kialakítását vállalta. A harmincas évek elején Belgiumban telepedett le, majd a 2. világháború éveiben Balatonfüredre költözött, a Brázay-féle uradalom kertészetét vezette. 1945 után saját kertészetet létesített, rendezte, és évtizedekig gondozta a fürdőváros parkjait, kertjeit. Országos megbízásokat is kapott: szerkesztette a Növényvédelem és Kertészet c. lapot, szakfilmek írását és szerepeit vállalta. 1949-1966 között Balatonfüred főkertészeként dolgozott. A háború idején francia menekülteknek munkát és menedéket szervezett. Népszerűsítő és szakmai előadások százait tartotta, írásai szaklapokban és megyei újságokban jelentek meg. Emberi helytállását, szakmai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. A balatonfüredi köztemetőben nyugszik.

 

110 éve született VARGA Béla (Börcs, 1903. febr. 18.-Bp., 1995. okt. 13.) r. k. nagyprépost. Középiskolába a Győri Bencés Gimnáziumba járt, teológusi diplomát Veszprémben szerzett. Pappá szentelése után előbb Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán káplán. A FKgP egyik alapítója, Gaál Gasztonnak, a párt vezérének bizalmasa. A háború alatt lengyel, francia menekültek és zsidók életét mentette meg. Megszervezte a Balatonboglári Lengyel Gimnáziumot és Líceumot. Részt vett a függetlenségi és ellenállási mozgalomban, tagja volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak, ott volt a szárszói találkozón. A háború után a párt fővárosi szervezetének elnöke, a politikai bizottság tagja. Nagy Ferenc és Kovács Béla vezette centrumhoz tartozott, az un. katolikus vonal vezetőjének számított. 1946. február 7-étől az Országgyűlés elnöke. 1947. június 1-jén elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban telepedett le és fontos szerepet vállalt a magyar emigrációban. 1991-ben jött haza és Balatonbogláron élt. Bői préposti és tb nagypréposti címet kapott. Kocsis István tervei alapján megépíttette a balatonboglári és Jankovits-telepi templomot. Több magas rangú kitüntetés (köztük a Francia Köztársaság Becsületrendje) tulajdonosa.

 

2003. február 18.

10 éve halt meg  ONIKA Olga (Brassó, 1933. ápr. 9.-Veszprém, 2003. febr. 18.) könyvtáros. 1953-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a budapesti tudományegyetemen magyar-könyvtár szakos oklevelet szerzett. 1954-től könyvtáros, 1963-tól csoportvezető, 1969 és 1988 között osztályvezető az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, Veszprémben. A könyvtári állomány kialakítását, a helyismereti feltáró munka megszervezését tartotta legfontosabb teendőjének. Helytörténeti, bibliográfiai kutatásokat folytatott. Szerkesztette a Naplóban, majd 1982-1985 a Horizontban megjelenő Mit írnak megyénkről helytörténeti bibliográfiai sorozatot. A helyismereti kutatásokról a Horizontban publikált, Veszprém és a magyar királynék c. írása a Bakony-balatoni kalendárium 2000-ben jelent meg. 1962-ben Szocialista Kultúráért, 1971-ben és 1988-ban Veszprém Megyéért arany fokozat, 1975-ben Kiváló Népművelő, 1985-ben Szabó Ervin-emlékérem kitüntetéseket kapott.

 

1923. február 19.

90 éve született TÁNCZOS Tibor (Szentgotthárd, 1923. febr. 19.-Veszprém, 1979. jún. 28.) színművész. Diákévei alatt rendszeresen szerepelt amatőrtársulatokban, színészi pályáját 1946-ban, a szombathelyi társulatnál kezdte. 1949-ben a Miskolci Színház tagja, 1954-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Ezután vidéki színházak következtek: Pécs, Debrecen, Kecskemét, Veszprém (1962-1964) és Győr. 1966-tól haláláig a Veszprémi Petőfi Színház tagja. A drámai hős szerepek sorát játszotta. Alakításait belső fűtöttség, szenvedélyesség jellemezte. 1963-ban Veszprém megyei Kisfaludy-díjat, 1970-ben a Jászai-díjat kapott.

 

1943. február 21.

70 éve hunyt el ENTZ Géza ifj., 1915-től mezőkomáromi (Kolozsvár, 1875. máj. 30.-Bp., 1943. febr. 21.) tanár, hidrobiológus. Tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte, 1902-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. A fővárosban, majd 1920-tól Utrechtben tanított. Hazatérése után, 1929-től a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója. Kutatásai mellet a Tihanyi-félsziget természetvédelme ügyében is jelentős tevékenységet végzett. 1943-ig szerkesztette a Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái sorozatot. 1932-től a Magyar Nemzeti Múzeum állatárának igazgatója. Neki és a munkatársainak köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobiológiai vizsgálata. Számos cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Sok szakcikket és tudományos könyvet fordított magyarra. Az MTA 1910-ben levelező-, 1932-ben rendes taggá választotta. Sok szép akvarellt és tájképet is festett. Emléktábláját, Csontos László alkotását 1991-ben helyezték el a tihanyi biológiai intézet falán.

 

1983. február 22.

30 éve halt meg KUN Attila (Bp., 1924. ápr. 9.-Bp., 1983. febr. 22.) építészmérnök. A budapesti egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1943-tól magántervezői irodában dolgozott, 1949-től az Általános Épülettervező Vállalat építésze. 1953 után a műszaki egyetem középület-tervező tanszékén tanár. Főleg gyógyfürdők, egészségügyi létesítmények, középületek tervezésével foglalkozott. Alkotásai közé tartozik a Tihany Hotel és a Balatonfüredi MÁV Szanatórium. Munkásságáért a Semmelweis-emlékérmet, 1971-ben Ybl-díjat kapott.

 

1878. február 23.

135 éve született CSAPLÁR János (Bakabánya, 1878. febr. 23.-Veszprém, 1920. aug. 3.) tanító. Győrben, 1899-ben szerezte a tanítói oklevelet. A következő évtől Devecserben tanított. A háborúból tüdősérüléssel tért haza. Az 1918. évi polgári forradalom után a földosztást szorgalmazta. A Tanácsköztársaság idején iskolaigazgatónak nevezték ki. Tagja volt az 1919. május 5-én kirobbantott devecseri ellenforradalom tagjai felett ítélkező rögtönítélő bíróságnak. A Tanácsköztársaság megdöntése után bujdosott, 1919 novemberében felismerték, letartóztatták, majd kivégezték.

 

1893. február 23.

120 éve született STEINER Andor (Veszprém, 1893. febr. 23.-Bp.,?) orvos. Veszprémben érettségizett, beiratkozott a budapesti egyetemre, de 1914-ben bevonult katonának és 34 hónapi szolgálat után egészségügyi hadnagyként szerelt le. Az orvosi diplomát 1919-ben kapta meg. Budapesten és Pécsett gyakornok, tanársegéd. Veszprémben 1926-tól 1929-ig a szülészeti rendelő, majd 1944-ig az új szülészeti osztályon vezető főorvos. 1944. június 29-én Dachauba deportálták. Hazatérése után, 1946. július 1-jétől igazgató-főorvosi teendőkkel bízták meg. A súlyos háborús károkat helyreállították. 1950-ben az intézményt megyei kórházzá nyilvánították. 1952. március 1-jétől nyugdíjba vonult és Budapesten telepedett le..

 

1893. február 24.

120 éve halt meg ZIGÁNY Károly (Veszprém, 1832. okt. 27.-Kővágóörs, 1893. febr. 24.) író, jogász. A veszprémi gimnáziumban kezdte, Sopronban és Pápán folytatta tanulmányait. Pesten jogot végzett, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. Néhány évig a kaposvári törvényszéken tisztviselő, majd az Eszterházai, később a Sümegi Járásbíróságon dolgozott. 1861-ben lett  szolgabíró. Nem sokkal később ügyvédként és földbirtokosként Kővágóörsön telepedett le. Révfülöpi villája a múlt század utolsó harmadában a vidék társadalmi életének egyik központja volt, ahol számos író (pl. Jókai Mór) és művész is megfordult. Figyelmet keltettek társadalmi és bölcseleti kérdéseket tárgyaló írásai, amelyek a Balaton környéki, a zalai, a győri és a fővárosi lapokban jelentek meg. A Balaton kultuszának lelkes harcosa volt, sokat tett Révfülöpnek fürdőteleppé történő kialakítása érdekében. 1912-ben a Balatoni Szövetség közadakozásból emelt emlékoszloppal örökítette meg a nevét Révfülöpön, ahol a helytörténeti gyűjteményben több kéziratát is őrzik.

 

1983. február 27.

30 éve halt meg PESOVÁR Ferenc (Herend, 1930. ápr. 23.-Veszprém, 1983. febr. 27.) néprajztudós, muzeológus. Testvére Pesovár Ernő táncfolklorista. A piaristák veszprémi gimnáziumában tanult, ahol Molnár István révén ismerkedett meg a néptánccal. Bátyjával együtt táncolt a gimnázium együttesében, a bakonyi falvakban néptánc-gyűjtéssel is próbálkozott. 1955-ben a budapesti tudományegyetemen, muzeológia-néprajz szakon végzett. 1949-től a Honvéd Művészegyüttes hivatásos táncosa, 1950-től a Népművelési Intézet külső munkatársaként Somogyban és Szatmárban néptánc-kutatásokat végzett. 1954-től a Néprajzi Múzeum gyakornoka, 1955-től a Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum munkatársa, 1957-től haláláig a székesfehérvári István Király Múzeum tudományos főmunkatársa. A dunántúli tánchagyományok kutatásai mellett az egész magyar népterületre kiterjedtek gyűjtései, amelyek közül különösen az erdélyi tánc- és népzenei gyűjtések jelentősek. Kutatta a pásztor-művészettel kapcsolatos, és a jeles napokhoz kötődő népszokásokat is. Negyedszázadon keresztül kutatta Fejér megye népszokásait, népdal- és néptánc-kincsét. Külső munkatársa volt az ötkötetes Magyar néprajzi lexikonnak.

 

1733. február 28. 

280 éve halt meg PERCZEL Tamás (1664. dec. 20.-Veszprém, 1733. febr. 28.) kereskedő, Veszprém város bírája. Perzl néven betelepült ősei I. Lipóttól kaptak magyar nemességet. A Veszprém megyei Eőry Pordán Zsuzsannát vette feleségül. 1713-ban Veszprém város bírájává, 1716-ban a vármegye esküdtjévé választották. 1719-től ismét városi bíró, még az évben a vármegye közgyűlése Pápán vármegyei tisztviselővé választotta. Jómódú kereskedő, aki birtokait 1719-ben Kéttornyulakon, 1720-ban Nemesvámoson, 1722-ben Szentgálon gyarapította. Kései utódai közül Perczel Mór honvédtábornok neve a legismertebb.

 

1958. február 28.

55 éve született VÁZSONYI VARGA Béla, Varga Béla (Nagyvázsony, 1958. febr. 28.-Nagyvázsony, 1996. ápr. 20.) író, népművelő. Általános iskolába szülőfalujában, erdészeti középiskolába Sopronban járt. 1976-ban erdészként kezdett dolgozni, majd 1976 és 1986 között Veszprémben a Megyei Művelődési Központban szervezte a kulturális munkát. Közben a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanult és 1986-ban szerzett oklevelet. Rövid ideig történelmet tanított Nagyvázsonyban, majd átvette a község művelődésügyének szervezését és irányítását. Helytörténeti kutatással foglalkozott, Kinizsi Pálról könyve jelent meg. Rendszeresen publikált a Vázsonyi Hírekben, a Naplóban, ahol az Évfordulók rovatot szerkesztette, az Új Hírekben és a Pannon Naplóban. Kezdeményezte Nagyvázsony múltját feltáró kiadványsorozat indítását és ennek első kötete, ZSIRAY Lajos: A pálos kolostor története még életében megjelent.

 

1828. február 29.

185 éve született LÓSKAY (József) Benedek (Pápa, 1828. febr. 29.-Nagyfalva, 1905. szept. 25.) író, művelődéstörténész, szerzetes. Az algimnáziumot Pápán végezte, később bencés szerzetes. A szabadságharcban honvédként szolgált. 1852-ben lépett a Ciszterci Rendbe, az 1852-1854-es években papnövendék a Zirci Apátságban, 1854-ben pappá szentelték. 1853 és 1865 között gimnáziumi tanár Pécsett, Székesfehérvárott és Egerben. 1865-től 1881-ig lelkész Nagytevelen, majd 1900-ig Nagyfalván. Verseket, prédikációkat, cikkeket és tanulmányokat írt, melyek folyóiratokban, köztük a Tanodai Lapokban jelentek meg.

 

Она "Мини ДР по физике 10 кл" застыла, и он расслабился, но "Каким будет новый центр России…" не отвел руку.

И сплясал сумасшедшую "вклад в географию" джигу, кружась на песке.

Он зачитывал вслух "Польша Непримиримое соседство" все, что писали об "Франция. 12 незабываемых маршрутов" убийствах, поджогах, членовредительстве, тяжких ограблениях, осквернении церквей и "процентные ставки по срочным вкладам" необычных кражах.

Супруги "вклад на ребенка" произвели на него самое благоприятное "Продвижение в социальных сетях" впечатление.

Я навалился на дверь, захлопнул ее и "Наполеон. Книга первая. Путь к славе" попытался закрыть щеколду лапой.

Он облегченно "Луна и грош" вздохнул, но в тот же момент куда-то провалился.

 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.